Támogatás

egér

Sokféle megoldás van. Gondolkodtam is, hogy mit kezdhetnék ezzel a támogatás-dologgal. Mert ugyan jó az ingyenesség, de valahol nagyon rossz üzenete van magam számára, ha még ha adnának sem fogadnék el támogatást, mert ez azt jelentené, hogy 1. nincs rá szükségem, 2. nem ér annyit a munkám. Szóval úgy döntöttem, hogy mivel alapból a kötelezően megszabott egyházfenntartói járulékkal, vagy egyházadóval, vagy nevezd bárminek is, szóval a kötött támogatói összeggel nem értek egyet, ezért felajánlom, hogy te döntsd el, hogy mivel tudsz engem támogatni. Ebben benne van az is, hogy semmivel. És az is rendben van, a blog ugyanúgy íródik és olvasható lesz. Ha senki nem támogatná, akkor is íródna, sőt, meg merem kockáztatni, hogy ha nem akarnám is íródna, max. a fejemben, éjszaka elalvás előtt, vagy vezetés közben, majd úgyis papírra kerülne.

Nem akarlak téged sem megfosztani attól a lehetőségtől, hogy támogasd a munkámat. Lehet, hogy azt mondod, most van egy fölös ötezresem,  ezt odaadom. Talán azt mondod, úgy döntök, ebben a hónapban a tizedemet ennek a blognak adom, mert tökre szeretem, és szeretném így is kifejezni, hogy fontos, hogy amikor benézek, van mit olvasnom. Az is megeshet, hogy egyszerűen nincs pénzed. Nagyon sokszor vagyok én is így. Akkor még mindig ott van a lelki támogatás, a hozzászólás lehetősége, vagy a bejegyzés megosztása, a blog ajánlása.

Még nem tudom, mire fogom költeni azt a sok pénzt, ami majd beérkezik hozzám, de rémélem, az APEH nem fog szagot. Cinizmust félre téve, ha tényleg lesz, aki támogassa a blogot, a munkámat, biztos, hogy találok helyet a pénznek.

Kérlek, ha úgy gondolod, támogatnál, írj ide egy rövid levelet: szazsivilaga@gmail.com

Végül, ami még nagyon fontos. Örülök, hogy az olvasóm vagy, pénz ide, vagy oda.

Barátsággal: Szazsi