Mehet a kalapba

5c34f1d691df9007b0dd51b132ae4e5f

Remekművemet megmutattam a fölnőtteknek, és megkérdeztem őket, nem félnek-e tőle.

– Miért kellene félni egy kalaptól? – válaszolták.

Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt. Óriáskígyót ábrázolt, amint épp egy elefántot emészt. Erre lerajzoltam az óriáskígyót belülről is, hogy a fölnőttek megérthessék, miről van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell magyarázni.

Antoine de Saint-Exupéry, A kis herceg

Nem minden az, aminek látszik. És nem minden látszik annak, ami. Belelátni a kalapszerű óriáskígyóba, és meglátni benne az elefántot, nem kis teljesítmény. Rád nézek, és egy férfit látok, egy nőt látok, egy anyát látok, egy lelkészt látok, egy románt, egy magyart. A látszatot látom. Egy kalapot. Egy alkoholistát. Egy depresszióst. Egy bűnöst. Egy vallásost. És igen, egy migránst. Egy meleget. Egy zsidót. Egy nácit. Egy elváltat. Egy kalapot. De ez a kalap történetesen egy óriáskígyó, ami lenyelt egy elefántot. Ez a kalap nem is egy kalap. De várjunk, mert a fölnőttek semmit sem értenek. Mert ők csak egy kalapot látnak. Megrajzolom úgy, hogy látsszon az is, ami belül van. Hogy ebben a kalapszerű óriáskígyóban van egy elefánt. Így vagyunk mi. Egy kalapot látunk. A külsőt látjuk. Hát így működnek előítéleteink. De minden előítéletünk visszafordul ránk, és mi is csupán egy kalap leszünk. A látszat. De mi van a kalapban? Mi van a szívben? Mi van a felszín mögött? Hogy a román, a magyar, a zsidó, a cigány, a náci, a meleg, az elvált, az alkoholista, a bűnös, a depressziós, a nő, a férfi, az anya, ezek mögött mind egy személy van. Egy történet. Valami van a látszat mögött. Ami nem látható. De mind megy a kalapba. Egy kalap alá. A címkébe. Vele együtt mi magunk is. Újabb és újabb gyűjtőfogalmakat találunk. Legújabb kedvencem a személyiségzavaros. Máris kész a diagnózis. Ő egy személyiségzavaros. Hogy mi van a kalapban, talán csak akkor látjuk meg, amikor felfedezzük magunkat a kalapban. Én vagyok a kalapban.

Támogasd az Újragondolót PayPal-on keresztül.

Nem akarlak téged sem megfosztani attól a lehetőségtől, hogy támogasd a munkámat. Lehet, hogy azt mondod, most van egy fölös ötezresem, ezt odaadom. Talán azt mondod, úgy döntök, ebben a hónapban a tizedemet ennek a blognak adom, mert tökre szeretem, és szeretném így is kifejezni, hogy fontos, hogy amikor benézek, van mit olvasnom. Az is megeshet, hogy egyszerűen nincs pénzed. Nagyon sokszor vagyok én is így. Akkor még mindig ott van a lelki támogatás, a hozzászólás lehetősége, vagy a bejegyzés megosztása, a blog ajánlása.Végül, ami még nagyon fontos. Örülök, hogy az olvasóm vagy, pénz ide, vagy oda.