A fölnőtt, aki valaha gyerek volt

prince

Léon Werthnek,

amikor még kisfiú volt

Szempontok. Valaha mindannyian gyerekek voltunk. Nem voltunk, majd lettünk. Tenyérben elférő kis jövevények voltunk. Nem tudtunk szavakat formázni. Nem tudtuk elmondani, mi fáj, hol fáj, mire vágyunk, mire van szükségünk. Pólyába bugyolált kisbabaként kezdtük mindannyian. Anyukánk a mindenség volt. Apukánk a megtestesült erő. Gyerekperspektívából láttuk az életünket. Ez volt az egyetlen perspektíva. Persze, nem ismertünk ilyen szavakat, hogy perspektíva. Csak néztünk. Vágytunk. Figyeltünk. Örültünk. Sírtunk. Féltünk. Szükségünk volt a fölnőttekre. Léon Werth valaha gyerek volt. Szikszai Szabolcs valaha gyerek volt. Valaha te is gyerek voltál. Aztán fölnőttünk. Mi lettünk az a fölnőtt, akit gyerekperspektívánkból valamilyennek láttunk. De az a gyerek, aki valaha voltál, ott van most is, csak már te lettél számára a fölnőtt. Aztán rájövünk, hogy a fölnőtt nem is annyira biztos magában. Nem is olyan erős. Nem is olyan mindentudó. Nem is olyan bátor. Az a fölnőtt fél. Ez a fölnőtt elfelejti gyermeki önmagát. A gyermekperspektívát. Pedig szüksége van rá. Nézőpontok. Látni magam gyerekként, látni magam fölnőttként. Az önmagammal való kapcsolatom alapja. Az a fölnőtt az egyik legjobb barátom. Az a gyerek Franciaországban van, Romániában, Magyarországon, éhezik és fázik. Háború van. Ki öleli meg? Ki vigyáz rá? Az a fölnőtt mesét sző. Egy aranyhajú hercegről. A gyereknek, aki fél. A világban, ami veszélyes. Az a fölnőtt mindent megért, még a gyerekeknek szóló könyveket is. Ami nem kis teljesítmény. Fölnőni gyermeki önmagunk megértéséhez. Együtt szemlélni a világot. Mesét szőni, magammal kalandozni. Felkarolni a fölnőttet, aki valaha gyerek volt.

Támogasd az Újragondolót PayPal-on keresztül.

Nem akarlak téged sem megfosztani attól a lehetőségtől, hogy támogasd a munkámat. Lehet, hogy azt mondod, most van egy fölös ötezresem, ezt odaadom. Talán azt mondod, úgy döntök, ebben a hónapban a tizedemet ennek a blognak adom, mert tökre szeretem, és szeretném így is kifejezni, hogy fontos, hogy amikor benézek, van mit olvasnom. Az is megeshet, hogy egyszerűen nincs pénzed. Nagyon sokszor vagyok én is így. Akkor még mindig ott van a lelki támogatás, a hozzászólás lehetősége, vagy a bejegyzés megosztása, a blog ajánlása.Végül, ami még nagyon fontos. Örülök, hogy az olvasóm vagy, pénz ide, vagy oda.