Ez nem lehetsz te

tumblr_o7un852I5e1s5mxu2o1_1280

Ez nem lehetsz te, és az nem lehetek én, állunk az Oktogon kellős közepén, és én üvöltök rád, hogy gyűlöllek téged, nem hord föld a hátán nagyobb ellenséget. Az áldozat, az elkövető és a megbékélés, ezt a címet akartam adni ennek az írásnak, de ez úgy hangzana, mintha egy száraz etikai témájú tanulmány címe lenne. Szakkifejezések. Sokat mondanak nekem ezek a szavak, de sokaknak keveset. De le lehetne fordítani így: aki bántott, akit bántottak és ami utána van.

Vert az anyám. Vert az apám. Apám ivott, és részegen fogdosott. Talán ennél többet is tett. Apám részegen azt mondta, soha nem lesz belőled férfi. És talán ennél csúnyábbakat is mondott. Leribancozott az anyám. Talán anyám is ivott. Elhagyott a nő, akiről azt hittem, sosem bántana. Elhagyott a férfi. Vagy megcsalt. Vagy bántott. Beleragadtunk ételtvitelileg a szerepeinkbe. Akit bántottak, és aki bántott. És tabuk hálójában nem találjuk a kivezető utat. A megbékélés útjára senki sem tanított meg minket. Itt transzgenerációs sérelmek vannak. Örökölt gyűlölet. Mifelénk, ahol felnőttem, általános volt, hogy emberek évtizedekig nem beszéltek egymással, és már nem is emlékeztek arra, hogy miért, de illett továbbvinni a velük haragban vagyunk hagyományát. Én nem szeretetet láttam. Én ürességet láttam. Bizonyítványmagyarázást. A fennállók megideologizálását. Én csak jót és rosszat láttam, de azt nem, hogy mi van a jó és a rossz után. Én csak szövegeket láttam a megváltoztamról. De az eredményét vagy a gyümölcsét nem. A bűneink tárgyiasítását láttam, de az egyéni felelősségvállalást nem. Papok dörgő prédikációit hallottam, és gyomorgörcsöm volt tőle. Én nem ismertem a kegyelmet. Nem ismertem Istent, aki szeret. Aki szeretetével alakítja át az életem. Én kegyelemmentes világba születtem. Az alkoholista a férfiszerep szinonimája volt. A nő boldogtalanságának egyetlen oka a férfi volt. Mert ha a férfi végre jó lenne, minden jó lenne.  Aki bántott, és akit bántottak és utána nincsen semmi. Csak a megjavulok ígérete. A többé nem fingok majd, ígérem. De ilyet nem lehet ígérni. A mozdulatlanság. Állóháború. Az áldozatanya elkövető viselkedését láttam. Az apáról fiúra szálló elégedetlenséget láttam. A mindenért valaki más a felelőst láttam. Ezek mi vagyunk. Ez mind mi vagyunk. Olyan, mint egy végtelenített replay. Ez a megbékélésmentes élet.

A megbékélés után egyéni felelősség van. Amikor végre magába száll, és hazaindul atyjához. A mennyeihez, nem a földihez. Mert a földinek is erre van szüksége. A mennyei apára. És hogy abbahagyja a fiát isteníteni, vagy démonizálni. Magába száll, és hazatért atyjához. A mennyeihez. Lehet idősebb testvérként, apaként, anyaként, bárkiként kívül maradni, és haragudni, de be is lehet menni. A megbékélésbe. Az Isten szombatjába. Az elengedés évébe. Elengedni, hogy bántottak. Elengedni, hogy bántottam. Megbocsátást nyerve, vagy nem, már mindegy. Mert ez már nem mehet így tovább. Nekem az idő értékes. Én már nem akarom ezt. Kilépek. Belépek. A királyi lakomába. Ahol a kapcsolatok nem a bántottak, vagy bántottam kétpólusú világa. Ez nem lehetsz te, ez nem lehetek én? De, ez is te vagy. Ez is én vagyok. Te én vagyok, és én te vagy. Ezek mind mi vagyunk.

Támogasd az Újragondolót PayPal-on keresztül.

Nem akarlak téged sem megfosztani attól a lehetőségtől, hogy támogasd a munkámat. Lehet, hogy azt mondod, most van egy fölös ötezresem, ezt odaadom. Talán azt mondod, úgy döntök, ebben a hónapban a tizedemet ennek a blognak adom, mert tökre szeretem, és szeretném így is kifejezni, hogy fontos, hogy amikor benézek, van mit olvasnom. Az is megeshet, hogy egyszerűen nincs pénzed. Nagyon sokszor vagyok én is így. Akkor még mindig ott van a lelki támogatás, a hozzászólás lehetősége, vagy a bejegyzés megosztása, a blog ajánlása.Végül, ami még nagyon fontos. Örülök, hogy az olvasóm vagy, pénz ide, vagy oda.